65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet
a munkavállalók munkahelyen történõ egyéni védõeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeirõl


2011.01.01
 
65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet
a munkavállalók munkahelyen történõ egyéni védõeszköz használatának minimális biztonsági
és egészségvédelmi követelményeirõl
A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben – az alábbiakat rendelem el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed az egyéni védõeszköz munkahelyen történõ használatának biztonsági és egészségvédelmi követelményei tekintetében
a) minden munkáltatóra, aki az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés (a továbbiakban: szervezett munkavégzés) keretében munkavállalót foglalkoztat,
b) az a) pont szerinti munkáltató által foglalkoztatott – ideértve a közhasznú munka végzésére irányuló foglalkoztatást is – munkavállalóra.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
a)egyéni védõeszköz:
aa) minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésbõl, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredõ kockázatokat az egészséget nem veszélyeztetõ mértékûre csökkentse, továbbá
ab) az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata az aa) pont szerinti cél elérése
[a továbbiakban aa) és ab) pontok együtt: védõeszköz];
b)expozíció: a munkahelyen jelen lévõ és a munkavállalót érõ kóroki tényezõk mennyiségi meghatározása (az expozíciós koncentráció és az expozíciós idõ szorzata).
(2) Nem minõsül védõeszköznek:
a) a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak;
b) az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti mentést és betegszállítást végzõ mentõszolgálatok által használt felszerelések;
c) a fegyveres erõk és egyéb rendvédelmi szervek által viselt vagy használt védõeszköz;
d) a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védõeszköz és védõfelszerelés;
e) a sportfelszerelés és sporteszköz;
f) az önvédelem vagy elrettentés célját szolgáló felszerelés és eszköz;
g) a veszélyek és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható készülékek.
3. § (1) Amennyiben megelõzõ mûszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztetõ mértékûre csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védõeszközzel látja el és ellenõrzi azok rendeltetésszerû használatát. A különösen veszélyes, illetve gyakori kockázatok felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A kockázatbecsléshez, valamint a hatékony védelmet nyújtó védõeszköz kiválasztásához, a védõeszköz-használat szabályainak megállapításához a munkáltató szükség esetén szakértõt vesz igénybe.
(3) A kockázatbecslésre, a védõeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, a mérési eredményeket, a szakértõi véleményeket és ajánlásokat, továbbá a védõeszköz juttatásával kapcsolatos egyéb dokumentumokat a munkáltató naprakészen tartja nyilván, és azokat az ellenõrzést végzõ hatóság kérelmére bemutatja.
4. § (1) A munkáltató gondoskodik arról, hogy a védõeszköz
a) úgy nyújtson védelmet a munkakörnyezeti kockázatokkal szemben, hogy önmaga ne idézzen elõ további veszélyt;
b) feleljen meg a munkavégzés körülményeinek;
c) az ergonómiai követelményeknek és a munkavállaló egészségi állapotának megfeleljen;
d) igazítás elvégzése után illeszkedjen viselõjére.
(2) Amennyiben egyszerre több kockázat fennállása szükségessé teszi, hogy a munkavállaló egy idõben több védõeszközt használjon, ezeknek a védõeszközöknek összeillõknek és hatékonyaknak kell lenniük a fennálló kockázatokkal szemben.
(3) A védõeszköz használatának feltételeit – különösen viselhetõségének idõtartamát – a kockázat súlyossága, a kockázatnak való kitettség gyakorisága, az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzõi, valamint a védõeszköz teljesítménye és hatásfoka, valamint a védõeszköz viselése által okozott többletterhelés mértékének figyelembevétele alapján kell meghatározni.
(4) A védõeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védõeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelõ intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi vagy higiénés kockázatot a használók számára.
(5) A védõeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja, továbbá karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védõeszköz használható, valamint megfelelõ higiénés állapotban legyen.
(6)1 A munkáltató elõzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegérõl és mértékérõl, amelyekkel szemben a védõeszköz használata õt megvédi, továbbá gondoskodik arról – szükség esetén gyakorlati képzéssel –, hogy a munkavállaló megtanulja a védõeszköz használatának módját. A munkáltató a védõeszköz rendelkezésre bocsátásával egyidejûleg magyar nyelvû tájékoztatót és használati utasítást a munkavállaló rendelkezésére bocsát. A tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét a munkáltató írásban dokumentálja és azt a munkavállalóval alá kell íratnia, továbbá – kérelemre – az ellenõrzést végzõ hatóság részére a dokumentumot bemutatja. A munkáltató köteles biztosítani a munkavállalók, illetve azok képviselõi számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a védõeszköz használatával kapcsolatosan, az Mvt. rendelkezései szerint.
(7) A védõeszköz biztosítása magában foglalja, hogy
a) az – figyelemmel a védõeszköz elhasználódására – a munkavállaló munkavégzéséhez folyamatosan,
b) a mentési tervben meghatározott mentési feladatokra és haváriákra rendszeresített készenléti védõeszköz csomag állandóan
rendelkezésre álljon. A munkavállaló haladéktalanul tájékoztatja a munkáltatót, ha megítélése szerint a védõeszköz elvesztette védelmi képességét.
(8) A (7) bekezdés b) pontja szerinti csomag tartalmazza mindazokat a védõeszközöket, amelyek használata havária esetén szükségessé válhat.
5. § (1) A munkáltató – az Mvt. 56. §-a alapján – munkahelyenként és munkakörönként – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – írásban meghatározza
a) azokat a munkafolyamatokat, technológiákat – ideértve a munkaeszközöket és anyagokat, valamint a kockázatot is –, amelyek védõeszköz használatát indokolják, valamint a juttatott védõeszköz típusát és a védõeszköz használatával járó egyéb elõírásokat, pl. a védõeszköz ellenõrzése, tárolása, cseréje, karbantartása, az elhasználódott védõeszköz veszélyes hulladékként történõ kezelése (a továbbiakban: a védõeszköz juttatásának rendje), továbbá
b) a védõeszköz használatának feltételeit, beleértve a használat idõtartamát is.
(2) A munkáltató a védõeszköz juttatásának rendje kialakítása során
a) meghatározza az (1) bekezdés szerinti esetekben a kockázatok jellegét és mértékét,
b) az a) pont szerint jár el az (1) bekezdés szerinti tényezõk bármelyikének megváltozása esetén,
c) biztosítja
ca) a kockázatok jellegének és mértékének megfelelõ védelmi képességgel rendelkezõ, továbbá
cb) a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének és a klimatikus környezetnek megfelelõ
védõeszközt, amelyet a védõeszközre meghatározott felhasználási határok (védelmi képesség, fokozat vagy osztály) figyelembevételével választ ki,
d) figyelembe veszi a védõeszköz használatának egészségi (egyéni) alkalmassági feltételeit, illetve annak egészségi korlátjait.
(3) Az egyes alkalmazható védõeszközök típusait a 2. számú melléklet, a védõeszköz használatával végezhetõ tevékenységeket a 3. számú melléklet tartalmazza.
6. § (1)2 A védõeszköz kiválasztását megelõzõen a munkáltató köteles a védõeszköz típusbizonyítványa, valamint – szükség esetén – szakértõi vélemény alapján felmérni, hogy a felhasználni kívánt védõeszköz megfelel-e a 4. § (1) és (2) bekezdésében elõírt követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felmérésnek tartalmaznia kell:
a) azoknak a kockázatoknak az értékelését, amelyek más eszközökkel nem háríthatók el;
b) azoknak a jellemzõknek a meghatározását, amelyekkel a védõeszköznek rendelkeznie kell ahhoz, hogy az a) pontban említett kockázatokkal szemben hatékony legyen, beleértve azon kockázat figyelembevételét, amelyet maga a készülék okozhat;
c) a beszerezni kívánt védõeszköz védelmi szintjének (képességének) összehasonlítását a b) pontban említett jellemzõkkel.
(3) Az (1) bekezdésben elõírt vizsgálatot meg kell ismételni, ha bármelyik elemét tekintve változás következett be.
7. § A védelmi képességét vesztett védõeszköz tovább nem használható. Az elhasználódott védõeszközt hulladékként, a külön jogszabályban3 meghatározott esetekben veszélyes hulladékként kell kezelni.
8. § (1) A munkavállaló a védõeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le.
(2) A munkavállaló a védõeszközt nem viheti el a munkahelyérõl, kivéve, ha a munkáltató engedélyezte annak elvitelét, amennyiben
a) a munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védõeszközt a munkavállaló számára,
b) a védõeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik.
9. § (1) A munkáltató a védõeszköz juttatásának rendje meghatározásába a munkavédelmi képviselõt, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot bevonja, akik jogosultak a védõeszköz kiválasztására javaslatot tenni.
(2) A munkavédelmi képviselõ jogosult a védõeszköz biztosításáról és használatáról tájékoztatást kapni, az egyéni védõeszköz biztosításával és használatával kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén megfelelõ intézkedéseket kezdeményezni.
10. §4 A rendeletben foglaltak megtartásának ellenõrzésérõl a fõvárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi felügyelõségei gondoskodnak.
11. § (1) Ez a rendelet 2000. augusztus 1. napján lép hatályba, hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az egyéni védõfelszerelésekrõl szóló 3/1979. (V. 29.) EüM rendelet, az egyes munkaegészségügyi jogszabályok módosításáról szóló 4/1983. (III. 16.) EüM rendelet, valamint az egészséget nem veszélyeztetõ munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeirõl szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 20. §-a.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében – az azt kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban – összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz a Tanácsnak a munkavállalók munkahelyen történõ egyéni védõeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeirõl szóló 89/656/EGK irányelve rendelkezéseivel.
1. számú melléklet a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelethez
A veszély típusainak áttekintõ táblázata az egyéni védõeszköz használatához5
Fizikai eredetû veszélyek
Fizikai eredetû veszélyek

Veszélyek
A fej részei
Felsõ
végtagok
Alsó
végtagok
Egyéb testrészek
bõr
Az egész
test

koponya
fül
szem
légutak
arc
az egész fej
kéz
karok (részei)
lábfej
lábszár
(részei)
törzs
has
parenterális
járatok

Mechanikai veszélyek:
– leesés magasból;
– ütés, vágás, becsapódás, zúzódás;
– szúrás, vágás, horzsolás;
– rezgés;
– elcsúszás, elesés.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Hõmérséklet okozta veszélyek:
– láng;
– kontakt és sugárzó hõ;
– hideg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Elektromosság okozta veszélyek
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Sugárveszély:
– nem ionizáló
– ionizáló
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Zajártalom
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Vegyi eredetû veszélyek

Veszélyek
A fej részei
Felsõ
végtagok
Alsó
végtagok
Egyéb testrészek
bõr
Az egész
test

koponya
fül
szem
légutak
arc
az egész fej
kéz
karok (részei)
lábfej
lábszár
(részei)
törzs
has
parenterális
járatok

Légszennyezõdés:
– por, rost;
– füst;
– gõz
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Folyadékok:
– merülés;
– fröccsenés, kilövellés
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Gázok, gõzök
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Biológiai eredetû veszélyek

Veszélyek
A fej részei
Felsõ
végtagok
Alsó
végtagok
Egyéb testrészek
bõr
Az egész
test

koponya
fül
szem
légutak
arc
az egész fej
kéz
karok (részei)
lábfej
lábszár
(részei)
törzs
has
parenterális
járatok

2–4 csoportba sorolt baktériumok
2–4 csoportba sorolt vírusok
2–4 csoportba sorolt gombák
Egyéb biológiai kóroki tényezõk
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

2. számú melléklet a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelethez
Az egyéni védõeszközök útmutatásul szolgáló,
nem teljes jegyzéke
A fej védelme
– Az iparban (bányában, építkezésen, egyéb iparban) használt védõsisakok.
– A könnyû fejvédõk (sapkák, fejkötõk, hajhálók szemárnyékolóval vagy anélkül).
– Fejvédõk (védõsapkák, viharkalapok szövött vagy impregnált anyagból stb.).
Hallásvédelem
– Fültokok, füldugók és hasonló eszközök.
– Hangvédõ sisakok.
– Az iparban használt sisakokhoz illeszthetõ fülvédõk.
– Fülvédõk alacsony frekvenciális indukált áramköri vevõvel.
– Fülvédõk távközlési berendezéssel.
Szem- és arcvédelem
– Szemüvegek.
– Búvárszemüvegek.
– Röntgensugár-védõszemüvegek, lézersugár-védõszemüvegek, ultraibolya, infravörös, illetve látható sugárzás ellen védõszemüvegek.
– Arcvédõ maszkok.
– Ívhegesztõ maszkok és sisakok (kézi maszkok, fejre vagy a védõsisakra illeszthetõ maszkok).
A légutak védelme
– Porszûrõk, gázszûrõk és radioaktív porszûrõk.
– Légellátóval felszerelt izolációs készülékek.
– Levehetõ hegesztõmaszkkal ellátott légzõkészülékek.
– Búvárfelszerelések.
– Búváröltözetek.
A kéz és a kar védelme
– Védõkesztyûk:
= mechanikai hatások (szúrás, vágás, vibrálás stb.) ellen,
= vegyszerek ellen,
= villanyszerelõ és hõvédõ kesztyûk.
– Egyujjas kesztyûk.
– Ujjvédõk.
– Könyökvédõk.
– Csuklóvédõk nehéz munkához.
– Ujjatlan kesztyûk.
– Védõkesztyûk.
A lábfej és a lábszár védelme
– Félcipõk, magasszárú cipõk, lábszárvédõs csizmák, biztonsági csizmák.
– Gyorsan kifûzhetõ vagy kikapcsolható cipõk.
– Lábujjvédõ betéttel kiegészített cipõk.
– Cipõ felvett hõellenálló talpú csizmák.
– Hõellenálló cipõk, csizmák vagy felsõ csizmák.
– Fûzhetõ cipõk, csizmák vagy felsõ csizmák.
– Rezgés ellen védõ cipõk; csizmák vagy felsõ csizmák.
– Antisztatikus cipõk, csizmák vagy felsõ csizmák.
– Szigetelõ cipõk, csizmák vagy felsõ csizmák.
– Védõ csizmák láncfûrésszel dolgozóknak.
– Fatalpú cipõk.
– Térdvédõk.
– Levehetõ lábfejvédõk.
– Lábszárvédõk.
– Levehetõ (hõálló, szúrásálló vagy vízálló) talpak.
– Eltávolítható bakancsszegek (jég, hó vagy csúszós padozat esetén).
A bõr védelme
Védõ krémek és kenõcsök.
A törzs és a has védelme
– Védõ mellények, kabátok és kötények mechanikai hatások (szúrás, vágás, olvadt fém kifröccsenés stb.) ellen.
– Védõ mellények, kabátok és kötények a vegyszerek elleni védekezés céljából.
– Fûtött mellények. Mentõmellények.
– Röntgensugárzás elleni védõkötény.
– Védõ övek.
Az egész test védelme
– Leesés elleni védõeszköz:
= leesés elleni védõeszköz (teljes felszerelés
minden szükséges kellékekkel),
= fékezõ szerkezet a mozgási energia elnyerésére
(teljes felszerelés minden szükséges kellékkel),
= a testet tartó eszközök (védõ övek).
– Védõ ruházat:
= ,,biztonsági'' munkaruhák (kétrészesek és
overallok),
= mechanikai hatások (szúrás, vágás stb.) ellen
használt védõruhák,
= vegyi anyagok hatása elleni védõruhák,
= olvadt fém kifröccsenése és infravörös sugárzás
elleni védõruhák,
= hõálló védõöltözések, fûthetõ ruhák,
= radioaktív szennyezés elleni védõruhák,
= porálló védõruhák,
= gázbiztos védõruhák,
= fluoreszkáló jelzõruhák, fényvisszaverõ ruhák és
kiegészítõ kellékeik (karszalagok, kesztyûk).
– Védõborítások.
3. számú melléklet a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelethez
Azon tevékenységek és tevékenységcsoportok útmutatásul szolgáló, nem teljes jegyzéke, amelyek az egyéni védõeszközzel való ellátást igényelhetik
1. A fej védelme (a koponya védelme)
Védõsisakok:
– Építkezés, különösen állványokon, állványok alatt vagy azok közelében és magasban végzett munkák; zsaluzás vagy annak lebontása, szerelési és berendezési munkák, állványozási és bontási munkák.
– Acélhidakon, acél épületszerkezeteken, vezetékoszlopokon, tornyokon, hidraulikus acélszerkezeteken, öntõkemencéknél, hengermûben végzett munkák; nagynézetû konténerekkel, nagy csõvezetékeken, kazánházakban és erõmûvekben végzett munkák.
– Tárnában, árkokban, aknákban és alagutakban végzett munkák.
– Földmunkák és kõfejtés.
– Föld alatti munkák végzése; kõfejtõkben, külszíni fejtésen, szénkészlet elszállításánál végzett munkák.
– Szegecselõ géppel végzett munka.
– Öntésnél végzett munka.
– Lift, emelõgép, daru és szállítószalag mellett végzett munkák.
– Öntõkemencénél, közvetlen kohászati üzemben, acélmûben, hengerdében, fémmûben végzett munkák, kovácsolás, ejtõ kalapáccsal végzett kovácsolás és öntés.
– Ipari kemencékkel, konténerekkel, gépekkel, silóval, bunkerrel és csövekkel végzett munkák.
– Hajóépítés.
– Vasúti tolatás.
– Vágóhídi munkák.
2. A lábfej védelme
Átfúrás mentes talpú biztonsági cipõk:
– Vázszerkezeti munkák, alapozási munkák, közúti munkák
– Állványozási munkák. Vázszerkezet lebontása
– Betonnal és elõre gyártott elemekkel végzett munkák, a zsaluzást és annak lebontását is beleértve
– Építési vállalkozó telepén és áruházában végzett munkák
– Tetõn végzett munkák
Nem átfúródás mentes talpú biztonsági cipõk:
– Acélhidakon, acélhíd építésénél, vezetékoszlopon, tornyon, liften, hidraulikus acélszerkezeten, öntõkemencénél, acélmûben és hengermûben, nagy konténerekkel, nagy esõvezetékeken, darukon, kazánházban és erõmûvekben végzett munkák.
– Kemencék építésénél, fûtõ és szellõztetõ berendezéseken, valamint fémek szerelésével végzett munkák.
– Öntõkemencénél, közvetlen kohászati üzemben, acélmûben, hengermûben, fémmûben végzett munkák, kovácsolás, ejtõ kalapácsolás, kovácsolás, melegsajtoló és drótvonó üzemben végzett munkák.
– Kõfejtõben és nyíltszíni fejtésnél, szénkészlet elszállításánál végzett munkák.
– Kõfejtés és megmunkálás.
– Síküveg és öblösüveg áru gyártása és feldolgozása.
– Az öntõformákkal végzett munka a kerámiaiparban A kemencék kibélelése a kerámiaiparban.
– Formázási munka a kerámiaiparban és az építõanyag-iparban.
– Szállítás és raktározás.
– Fagyasztott hústömbökkel és fagyasztott élelmiszer csomagolásával végzett munkák.
– Vasúti tolatás.
Sarokkal vagy erõsítõvel ellátott, átfúródás mentes talpú biztonsági cipõk:
– Tetõn végzett munkák.
Szigetelõ talpú védõcipõk:
– Rendkívül magas vagy rendkívül alacsony hõmérsékletû anyagokkal végzett munkák.
Könnyen levethetõ védõcipõk:
– Amikor fennáll a megolvadt anyag áthatolásának veszélye.
3. A szem és az arc védelme
Védõszemüvegek, arcvédõ maszkok vagy ernyõk:
– Hegesztési, köszörülési vagy szeparálási munkák.
– Fúrás és vésés.
– Kõfejtés és feldolgozás.
– Szegecselõgéppel végzett munka.
– Forgácsoló gépen végzett munka. Ejtõ-kalapácsos kovácsolás.
– Törmelék eltávolítása és aprítása. Csiszolóanyagok szóródása.
– Savakkal és maró oldatokkal, fertõtlenítõkkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munkák.
– Folyadéksugárral végzett munkák.
– Megolvadt anyaggal vagy annak közelében végzett munkák.
– Sugárzó hõ mellett végzett munkák.
– Lézerrel végzett munkák.
4. A légutak védelme
Légzésvédõ készülékkel:
– Tartályokban, szûk térben, gázzal mûködtetett ipari kemencékben végzett munkák, ahol esetleg gáz maradt, és túl kevés az oxigén.
– Nagykohó adagolójánál végzett munkák.
– Gázkonverter és nagykohó gázcsövei közelében végzett munkák.
– Nagykohó csapjai közelében végzett munkák, ahol nehézfém kigõzölgése fordulhat elõ.
– Kemencék bélelésével és öntõkanállal végzett munkák, ahol por képzõdhet.
– Szórással végzett festés, amennyiben az elszívás nem megfelelõ.
– Aknákban, csatornákban és egyéb föld alatti üregekben végzett, szennyvízzel kapcsolatos munkák.
– Hûtõházban végzett munkák, amennyiben fennáll a hûtõfolyadék szökésének veszélye.
5. A hallás védelme
Hallásvédõk:
– Fémprés-gépen végzett munka.
– Pneumatikus fúróval végzett munka.
– A repülõtéri földi személyzet munkája.
– Cölöpverési munka.
– Famegmunkálás és textilipari munkák.
6. A test, a kar és a kéz védelme
Védõruhák:
– Savakkal és maró oldatokkal, fertõtlenítõkkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munkák.
– Forró anyagokkal vagy azok közelében végzett munkák, amennyiben a hõhatás érezhetõ.
– Síküveggyártás termékeivel végzett munkák.
– Homokfúvásos munkák.
– Hûtõteremben végzett munkák.
Tûzálló (lángmentesített) védõruhák:
– Hegesztés zárt térben.
– Üveggyártás, kohászat.
Átfúródásmentes kötények:
– Kicsontozási és darabolási munkák.
– Kézi késsel végzett munkák, amennyiben a kés a test irányában is mozog.
Bõrkötények:
– Hegesztés.
– Kovácsolás.
– Öntés.
Az alkar védelme:
– Kicsontozás és darabolás.
Kesztyûk:
– Hegesztés.
– Nem gépszerû, éles tárgyakkal való bánás, amennyiben fennáll a kesztyû befogadásának veszélye.
– Savakkal vagy maró oldatokkal végzett, egyéb védelem nélküli munkák.
Fémszálas kesztyûk:
– Kicsontozás és darabolás.
– Kézi késsel végzett rendszeres vágási vagy vágóhídi munka.
– Vágógépek késeinek cseréje.
7. Vízhatlan öltözék
– Esõben vagy hideg idõben végzett szabadtéri munkák.
8. Fényvisszaverõ ruha
– Olyan munkák, ahol a munkavállalónak tisztán láthatónak kell lennie.
9. Biztonsági övek
– Állványon végzett munkák.
– Elõre gyártott elemek szerelése.
– Vezetékoszlopon végzett munkák.
10. Biztonsági kötél
– Toronydaru fülkéjében végzett munka.
– Raktározó és tároló berendezések magasban mozgó fülkéjében végzett munka.
– Fúrótorony felsõ részein végzett munkák.
– Aknában és csatornában végzett munkák.
11. A bõr védelme
– Burkolóanyagok elõállítása.
– Bõrcserzés.
– Építõipari munkák.
– Maró, allergizáló, irritáló, a bõrön keresztül felszívódó vegyi anyagokkal végzett munkák.